Vályi Gábor: Kutya

Az ár keret nélkül értendő.

Tus
29,5 x 21 cm

Ebben a rajzban az a legjobb, hogy a kócos kis kutya szinte teljes egészében vonalból van, mégis rögtön személyisége lesz. A barna, ide-oda kapó tollvonások nem kisimítják a formát, hanem inkább felpiszkálják: ettől a figura élő, kissé makacs, kicsit bozontos és nagyon szerethető. Nem tanulmányízű, hanem tényleg olyan, mintha ez a kis jószág most nézne fel épp valakire.

A halványkék papír sokat segít ebben, mert ad neki egy puha, csendes teret. Ettől a barna vonal még jobban kiemelkedik, és az egész képnek lesz egy könnyű, levegős hangulata. A kutya teste közben nem részletesen kidolgozott, inkább sejtetett, de a fej, a szem körüli sűrűség és a felálló fülek pont elég karaktert adnak ahhoz, hogy az egész azonnal összeálljon.

Ami külön jó benne, hogy nincs benne semmi póz. Egyszerűen ott van ez a kis állat, kicsit esetlenül, kicsit gubancos eleganciával, teljes természetességgel. Ettől a rajz nem akar többet, mint amit tud: gyorsan, pontosan és nagyon emberien megőrizni egy jelenlétet. És pont ezért működik ilyen jól.